Beszámoló a II. LIFT műhelyeiről és kerekasztalairól

Beszámolók a moderátoroktól

Melegjogi kerekasztal (Sándor Bea)
Az LMBT jogokról szóló beszélgetésen Spronz Júlia (ügyvéd, PATENT – Patriarchátust Ellenzők Társasága) és Dombos Tamás (szociológus, Közép-Európai Egyetem) vett részt, Sándor Bea pedig moderált. Nem volt tömeg, de akik ott voltak (15-20 ember), érdeklődtek, figyeltek, kérdeztek. A beszélgetésben szó esett gyakorlatilag minden melegek jogaival kapcsolatos területről: arról, hogy mi is az a hátrányos megkülönböztetés; a munkahelyi diszkriminációról; érintőlegesen az egészségügyi törvényről; de legtöbbet talán a családjogról beszéltünk, az aktuális fejlemények kapcsán: körbejártuk, mit lehet tudni az SZDSZ nemrég benyújtott törvénymódosítási javaslatáról, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban készülő szabályozásról, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének állásfoglalásairól. Spronz Júlia elmondta, milyen ügyekkel keresik meg a jogsegélyszolgálatnál, és esett szó arról is, hogy a Háttér jogsegélyszolgálatához milyen ügyekben fordultak az elmúlt években. Biztattuk az embereket, hogy töltsenek ki képeslapokat az IRM-nek / Takács Albert miniszternek. A végén is többen kérdeztek, és külön is megkeresték az egyes beszélgetőket.

Melegek az iskolában (Béres-Deák Rita)
A beszélgetés célja nem önmagában a Melegség és megismerés program bemutatása volt, hanem arra akartam koncentrálni, hogy hogyan jelenik meg a melegség az iskolában, illetve milyen reakciók követik az óráinkat. A Melegség és megismerés program képviselőjén kívül (=Csonka Évi) meghívott vendég volt két pedagógus: egyikük közoktatásban tanít egy budapesti gimnáziumban, a másik felsőoktatási intézményben tanárjelölteknek tanít pedagógia jellegű tárgyakat. A közönség közül hozzászólóknak inkább felsőoktatási intézményekben volt tapasztalata diákként, illetve oktatóként. A beszélgetés egyik tanulsága az volt, hogy a középfokú és a felsőoktatásban nagyon különböző lehetőségek állnak a tanárok rendelkezésére, ha a melegség témáját fel akarják hozni óráikon, illetve iskolai rendezvényeken. Középiskolákban mind a szülők, mind az iskola vezetője megtorpedózhatja a tanár ilyen jellegű szándékait, míg egy főiskolai vagy egyetemi oktató sokkal nagyobb szabadsággal rendelkezik. Több hozzászólás szerint egyetemi órákon magától értetődően felhozható a melegség témája, bár olyan hozzászólás is volt, hogy az egyetem nem engedte egy rendezvény hivatalos nevében a „homoszexualitás” szó megjelenését. A tanárok hozzáállása is különböző: míg a középiskolai tanár alig tudott elég kollégát toborozni, akik az órákon felügyelnének, az egyetemen a tanárok között viszont gyakran felmerül ez a téma és az, hogy erről fontos beszélni a tanárképzésben. Arról is szó esett, hogyan fogadták diákok a programot. Gyakori volt a lelkesedés, de akár ugyanabban az iskolában támadó attitűd is előfordult. Egy pécsi iskola kérdőívei tanulsága szerint sok diák meglehetősen közönyös a témával kapcsolatban. A felsőoktatásban viszont sokkal nagyobb érdeklődést tapasztaltunk. Érdekes viszont, hogy a kérdések jellege életkortól függően hasonló volt, vagyis a tanár- és pszichológia szakos hallgatók sem leendő szakmájukhoz kapcsolódó kérdéseket tettek fel, hanem általánosságban a melegek mindennapi életéről és tapasztalatairól kérdeztek. Úgy tűnik tehát, hogy az egyetemistáknak nincs feltétlenül több ismerete, mint a tizenéves korosztálynak, viszont sokkal nagyobb érdeklődést mutatnak. A résztvevő egyetemi oktatónk diákjai nagy számban jelentek meg óránkon, sőt ismerőseiket is elhívták, és többen választották a melegséget dolgozatuk témájául is.
A beszélgetésben felmerült, mennyire hatékony az ilyenfajta személyes beszélgetés az előítéletek oldása szempontjából. Előfordulhat ugyanis, hogy az előítélet megmarad, hiszen a személy csak egy-két ellenpéldát látott ("utálom a buzikat, téged nem, de a többieket igen"). A személyes történetek ugyanakkor azt sugallták, hogy óráink sokban segíthetnek a diákok véleményének formálásában, sőt előfordult, hogy egy meleg diák (vagy tanár) épp ennek kapcsán vállalta fel magát.
A jövőre nézve a résztvevők a tanárképzés fontosságát hangsúlyozták, különösen azt, hogy minél több intézményben minél rendszeresebben kellene megjelennünk.

Leszbikus aktivisták és filmesek Közép-Európában (Rédai Dóri)
A kerekasztal vendégei voltak Paula Jojart, az Altera leszbikus szervezet aktivistája Szlovákiából, Milus Kotisova független aktivista Csehországból, Doris Senn aktivista, filmkritikus, a zürichi Pink Apple leszbikus filmfesztivál egyik főszervezője és Natalie, aki szintén Zürichben leszbikus aktivista. Arról beszélgettünk, hogy melyik országban mi a helyzet az LMBT aktivizmus terén, milyen szervezetek vannak, milyen nehézségekkel és kihívásokkal kell jelenleg szembenézniük a civil szervezeteknek, valamint a fesztiválok és a film szerepéről az aktivizmusban. Paula beszélt az aktivisták kiégésének veszélyéről, és arról, hogy az idősebb aktivista generáció nehezen adja át a fiatalabbaknak a terepet. Elmondta, hogy a kezdeti lelkesedés után széttöredezett a mozgalom, mert a leszbikusság önmagában nem elég összetartó erő a közösség számára. Milus szerint sokat számít, milyen az aktivisták foglalkozás szerinti összetétele; szerinte nem szerencsés, hogy Csehországban az aktivisták nagy része tervezőgrafikus, illetve egyéb alkalamazott művészeti ágakban dolgozik, nem emberekkel, és egymással is nehezen kommunikálnak, inkább egyedül szeretnek dolgozni. Fontos szerinte, hogy legyenek rendszeres események, amelyek összetartják a közösséget. Mindketten meséltek a fővárosukban rendezett leszbikus fesztiválokról, illetve arról, hogy miért nem sikerült ezekből fenntartható sorozatot kialakítani. Paula a pozsonyi leszbikus fesztivállal kapcsolatban elmondta, hogy főleg a Budapesti Leszbikus Filmbizottság filmjeit vetítették, mert nem voltak saját filmjeik. Doris beszélt a Pink Apple szervezéséről; Natalie-val együtt hangsúlyozták, mennyire sok időre van szükség ahhoz, hogy komoly, nagy létszámú szervezetek, mozgalmak tudjanak kialakulni, és beszéltek arról, hogy a hatvanas évekbeli második feminista hullám mennyire megerősítette a leszbikus mozgalmat. Megvitattuk azt a kérdést, hogy mennyire legyen publikus egy LMBT fesztivál, mennyire fontos az, hogy a nyilvánosság tudjon róla, a mainstream sajtó megjelenjen, és mennyire fontos ezzel szemben a védett tér biztosítása. Különböző háttérből és megközelítésből mindannyian biztatónak látták a magyarországi LMBT mozgalom helyzetét.

Gólya hozza? – avagy a műhely a leszbikus gyerekvállalásról (Hatfaludi Judit)
A címhez méltóan intim fészekhangulat alakult ki a kb. 30, múltban, jelenben vagy jövőben fészket rakó vagy tervező műhelylátogató leszbikus segítségével. Talán ez volt az első alkalom, hogy nemcsak az elméleti oldalát elemezgettük a melegek gyerekvállalási lehetőségeinek, vagy jogi szempontból boncolgattuk ugyanezt, hanem inkább a praktikus kérdésekre koncentráltunk. A műhelyen résztvevők közül több pár már a gyakorlatban is benne van a megtermékenyítés folyamatában vagy konkrét lépéseket tett afelé. A beszélgetés során végigvettünk minden lehetséges típusú megoldást a tudatos nem gyerekvállalástól az anonim donorral, az ismert donorral, a családtag spermájával megtermékenyítésen át az örökbefogadásig. Megosztották olyanok is az élményeiket, akik házasságból hoztak gyereket leszbikus kapcsolatba, sőt olyan fiatal lány is aki a másik oldalról gyerekként élte meg, hogy anyukája leszbikus viszonyban él. Minden lehetőség jogi és érzelmi pro és kontráját mérlegeltük. Felhívtuk egymás figyelmét fontos részletekre. Úgy tűnik, többen elkötelezettek, hogy áttörjék a heteroszexista törvényi szabályozás által a leszbikusok gyerekvállalásának útjába állított akadályokat, és kitapossák az utat az őket követőknek. Hajrá!

Kreatív írás (Gordon Agáta)
Kreatúra

A liftnek annyi köze sincs az irodalomhoz, mint a villamosnak. Azonban a LIFT-en elmés módon lift hívószóval kreatív aktusra is sor került, a kreatírás műhelyen.
Ezen nagyjából 20 vállalkozó szellemű lift-utazó vett részt, helyes irodalmár lányok kíváncsiságból, remek barátok szórakozásból, rokonszenves ismeretlenek önismereti céllal.
Egy rövid bemutatkozó kör után máris asszociációkat gyűjtöttek különféle lifttel kapcsolatos szavakra. Az asszociációs listájukat felolvasták, majd beszálltunk liftbe, melyre lehetőséget adott a helyiség egyik beszűkülő csücske, faborítású fülkében érezhettük magunkat mind a húszan egyszerre és elég sokáig.
Ha megérkeztél, és tudod, mit írnál, szállj ki, ennyi volt az instrukció a liftezéshez, és ezt mindenki be is tartotta. Húsz perc volt kiszállás után a privát lift-mű létrehozására, és rendre meg is születtek az írások, amelyeket körbeolvastunk. Itt elégedetten távozhattunk volna, azonban az volt a célom, hogy legyen közös írásunk is, a közös munka jutalmaként. A legegyszerűbb módon alkottuk meg: papírlap járt körbe, egyetlen szót vagy mondatot írhatott fel mindenki, aztán behajtva továbbadta.
Köszönöm, hogy megosztottátok velem e műhely esszenciáját, raktam zsebre a közös műalkotással beérkező papírlegyezőt, az esti záróbuli alkalmával hallgathatjátok meg a közös szöveget.
Persze, nem bírtam sokáig, hamarosan leültem egy asztalhoz, kihajtogattam a lapot, és óvatosan átrakosgattam a kusza sorokat egy üres papírra. Várakozásaimat is felülmúlóan szép vers született.
Kis csapatunkra gondoltam meghatottan: az enyéim…
A vers másnap felkerült a pride.hu-ra egy lift topikba, örülök, ha a szerzőtársak visszajelezik illetőségüket egy-egy szóra vagy sorra! Szerencsés vagyok, hogy találkoztunk…

Zongoralift a másodikon

Néha mennék az utcán
- és lebegek -
Ami az esernyőnek eső
az a liftnek emelet!

Mind a magunk kis liftjében utazunk
de jó néha megállni a közös szinteken.

Magány, keverve cigarettafüsttel.
Ne kívánd felebarátod nőjét
de játszani mindig kell!

Isten szereti a buzikat!
és lebeg
Az adhatás gyönyörűsége ahol a tigris is szelid őz.

Az élet előttem háttal térdepelget.
Én mindig mesterien megtalálom
ahová eltévedek.

Az írás személytelenül személyes.
A megnyitás biztonsága öröm. 

Vashüvely.
Lift-tükör.
Változás.

Türelem. Türelem. Türelem.

Ami az esernyőnek eső
az a liftnek emelet.

A kreatívírás tréning közös költeménye „lift" hívószóra
2. L.I.F.T. 2007. Merlin


Adományozás

Önkéntesség

Ha azonosulni tudsz céljainkkal és tetszenek a tevékenységeink, kapcsolódj be az egyesület munkájába, hogy alakíthasd a dolgokat, és benne légy abban, ami csak leszbikusokkal történhet! Tovább...

Programnaptár

Naptár


Levelezőlista

Labrisz hírlevél

Név:  
E-mail cím:  
altszoveg